Az örökké élő Úr! (The Ever-Living Lord! – Quotes by J.H. Jowett)

Ámde Krisztus feltámadott!

1 Korinthus 15:12-26

„Ha pedig Krisztus fel nem támadott…” Ez a legszörnyűbb „ha”, amely csak bekerülhet az emberi értelembe. S ha el tudja érni, hogy ott szállásra találjon, és foglalkozzanak vele, akkor a hatása az lesz, hogy a lélek legszebb reményei mind úgy elszáradnak, mint azon zsenge hajtások, amiket a csípős fagy  megdermeszt. Nézd csak, hogyan száradnak el…

„Hiábavaló a ti hitetek…” Ekkor a hitünknek nem lenne több ereje és tartóssága, mint Jónás bokrának. Sőt mi több, soha nem is lenne igazán élő és hathatós. Csupán szánalomra méltó téveszme lenne – gyönyörű, de oly’ üres, mint egy buborék, ami aztán szét is pukkad az arimátiai József sírjánál, ahová az Urat temették.

„Még bűneitekben vagytok….” A megbocsátás reményére és az Istennel való megbékélésre is végzetes csapás zúdulna, és nem maradna más, csak „az ítéletnek valami félelmes várása”. A végzet mindvégig ott rejtőzködne a hazugságok kidíszített színfala mögött, és egészen a keserű végig üldözne bennünket.

„Minden embernél nyomorultabbak vagyunk…” Az öröm lehullana és meghalna, mint egy halálosan megsebzett pacsirta. A dal tovatűnne szívünkből. Szent hellyé pedig egy sír válna…

“Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül!” Igen, hadd fejezzem be ezzel az igével! Ez hozza el a lelkembe a reggelt és a dallamokat, és olyan szent örömöt ad, melynek vége sohasem szakad!

**********

Az örökké élő Úr!

Jelenések 1:9-18

Hadd elmélkedjem ezen egyszerű szavakon, és hadd nézzek bele, hosszan és elcsendesedve, mérhetetlenül mély egyszerűségük csodálatos mélységébe. Egy idős vidéki bácsi mondogatta nekem, hogy megerősítené a szememet, ha jó hosszan mély kutakba néznék. És minden bizonnyal megerősíti a szívem szemét, ha ilyen kutakba tekintek bele jó alaposan.

„Én vagyok az Élő.” Milyen csodálatos átalakulás ment végbe Dr. Dale életében annak hatására, hogy egy nap, a dolgozószobájában ülve megvilágosodott számára – úgy, mint még soha azelőtt –, hogy Jézus Krisztus él! „Krisztus él!” – ismételgette újra és újra, míg e hangos szavak harsona-zenéje szíve minden zugát betöltötte. „Krisztus él!”

„Pedig halott voltam.” Igen, az Úr végighaladt a halál sötét helyén. Lábnyomok maradtak ott hátra, és ezek magának a Győztes Úrnak a lábnyomai, végig az út mentén. „Krisztus nem vezet engem sötétebb helyiségbe, mint amelyen Ő már keresztülhaladt.”

„És íme, élek örökkön-örökké!” „Jézus legyőzte a halált, és annak minden erejét.” A halál soha többé nem fog már múlékony trónján hencegni. Ereje megtört; „fullánkja” elveszítette a mérgét; a látszólag mindenevő szájából tovatűnt minden dicsekvés! „Ó, sír, hol van a te győzelmed?”

És itt van számomra az Örömhír: „Mert Én élek, ti is élni fogtok!”

ENGLISH:

If Christ Were Dead!

1 Corinthians 15:12—26.

“If Christ be not risen!” That is the most appalling “if” which can be flung into the human mind. If it obtains lodging and entertainment, all the fairest hopes of the soul wither away like tender buds which have been nipped by sharp frost! See how they fade!

“Your faith is vain.” It has no more strength and permanency than Jonah’s gourd. Nay, it has really never been a living thing! It has been a pathetic delusion, beautiful, but empty as a bubble, and collapsing at Joseph’s tomb.

“Ye are yet in your sins.” The hope of forgiveness and reconciliation is stricken, and there is nothing left but “a certain fearful looking-for of judgment.” Nemesis has only been hiding behind a screen of decorated falsehoods, and she will pursue us to the bitter end.

“We are of all men the most miserable.” Joy would fall and die like a fatally wounded lark. The song would cease from our souls. The holy place would become a tomb.

“But now is Christ risen from the dead!” Yes, let me finish on that word. That gives me morning, and melody, and holy merriment that knows no end.

**********

The Ever-Living Lord

Revelation 1:9—18

Let me take the simple words, and quietly gaze into the wonderful depths of their fathomless simplicity. An old villager used to tell me it would strengthen my eyes if I looked long into deep wells. And it will assuredly strengthen the eyes of my soul to gaze into wells like these.

“I am He that liveth.” What a marvellous transformation it worked upon Dr. Dale, when one day, in his study, it flashed upon him, as never before, that Jesus Christ is alive! “Christ is alive!” he repeated again and again, until the clarion music filled all the rooms in his soul. “Christ is alive!”

“And was dead.” Yes, the Lord has gone right through that dark place. There are footprints, and they are the footprints of the Conqueror, all along the road. “Christ leads me through no darker room than He went through before.”

“And, behold, I am alive for ever more.” “Jesus has conquered death and all its powers.” Never more will it sit on a transient throne. Its power is broken, its “sting” has lost its poison, there isn’t a boast left in its apparently omnivorous mouth! “Where’s thy victory, O grave?”

And here is the gospel for me—“Because I live ye shall live also.”

Source/Forrás: Excerpts from J.H. Jowett’s “My Daily Meditation for the Circling Year”, 1914. Source of illustration: here. Translated by/Fordította: wordwatcherdawn.

Sátrak és hajlékok… (The Tent and the Building – Selected Quotes)

„Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökkévaló házunk a mennyben…” (2 Korinthus 5:1-9)

Jelenleg még sátorban élünk – a „földi sátorházunkban”. És e hajlék nemegyszer igencsak roskatag. Vannak olyan sátrak, amiken keresztül becsorog az eső, és a nagy viharokban baljóslatúan rázkódnak. Egyes sátrak kezdettől fogva törékenyek, és már felállításukkor félig tönkrement állapotban vannak; még enyhe szellők ellen sem tudnak védelmet nyújtani. Ám még a legerősebb sátrak is egy idő után viharvertté és viseltessé válnak, és hosszú távon „romhalmazzá lesznek”! És mi lesz aztán?

…Le fogjuk cserélni törékeny lakóhelyünket az erős, biztos alapokkal bíró házra! „Ha ez a mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökkévaló házunk a mennyben.” Amikor a testünkből leöltöztetünk, úgy fogjuk találni, hogy már fel is öltöztettünk azon hajlékunkba, amely a mennyből való. E dicsőséges átalakulásról csak a „világosságban járó szentek” tudnak hitvallást tenni. És amikor majd felébredünk és felfedezzük, hogy a csikorgó és el-elszakadó sátorköteleket magunk mögött hagytuk; hogy vége lett minden beázásnak; hogy többé már nem vagyunk kitéve a metsző, hideg szeleknek; és hogy elmúlt a fájdalom, a betegség és a halál – ó, mindezt egy felfoghatatlanul nagy, ujjongó örömmel járó, isteni csodaként fogjuk átélni!

Igen, mert ekkor „a testünktől távol lévén”, mi már „közel leszünk az Úrhoz.” – J. H. Jowett

**********

Néhány nappal a halála előtt Dr. F. B. Meyer a következő szavakat írta egyik közeli barátjának: „Éppen most hallottam, nagy megdöbbenésemre, hogy már csak pár napom van hátra. Az is lehet, hogy mire megkapod ezt a levelet, én már be is léptem a mennyei palotába. Ne fáradj azzal, hogy írjál: Reggel majd találkozunk.”

**********

Felismerve, hogy hamarosan elhagyja e földi világot, Moody egy nap ezt mondta az egyik barátjának: „Nemsokára azt fogod olvasni az újságokban, hogy a northfield-i D. L. Moody halott. Egy szavukat se hidd! Abban a pillanatban ugyanis sokkal élőbb leszek, mint amilyen most vagyok. Mindössze csak annyi történt, hogy magasabbra mentem – ebből a régi, agyagból készült bérleményemből egy olyan hajlékba, ami örökkévaló; egy olyan testbe, amit a bűn már nem érinthet, és be nem mocskolhat; egy olyan testbe, ami úgy formáltatott, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez. E jelenlegi testembe 1837-ben születtem bele; a Szent Szellemtől pedig 1856-ban születtem újjá. Az, ami a testtől született, meghalhat – de az, ami a Szellemtől született, örökké élni fog!”

ENGLISH:

“For we know that if our earthly house of this tabernacle were dissolved, we have a building of God, an house not made with hands, eternal in the heavens.” (2 Corinthians 5:1-9)

At present we live in a tent—“the earthly house of this tabernacle.” And often the tent is very rickety. There are tents through which the rain enters, and it trembles ominously in the great storm. Some tents are frail from the very beginning, half-rotten when they are put up, and they have no defence even against the breeze. But even the strongest tent becomes weather-worn and threadbare, and in the long run it “falls in a heap!” And what then?

We shall exchange the frail tent for the solid house! “If the earthly house of this tabernacle be dissolved, we have a building of God, a house not made with hands, eternal in the heavens.” When we are unclothed we shall find ourselves clothed with our house which is from heaven. The glory of this transition can only be confessed by “the saints in light.” To awake, and discover that the creaking, breaking cords are left behind, that all the leakages are over, that we are no longer exposed to the cutting wind, that pain is passed, and sickness, and death—this must be a wonder of inconceivable ecstasy!

And “absent from the body” we shall be “present with the Lord.” – J. H. Jowett

**********

A few days before his death, Dr. F. B. Meyer wrote a very dear friend these words: “I have just heard, to my great surprise, that I have but a few days to live. It may be that before this reaches you, I shall have entered the palace. Don’t trouble to write. We shall meet in the morning.”

**********

Realizing that he would soon be gone from this world one day, Moody said to a friend, “Someday you will read in the papers that D. L. Moody of Northfield is dead. Don’t you believe a word of it. At that moment I shall be more alive than I am now. I shall have gone higher, that is all—out of this old clay tenement into a house that is immortal, a body that sin cannot touch, that sin cannot taint, a body fashioned into His glorious body. I was born in the flesh in 1837; I was born of the Spirit in 1856. That which is born of the flesh may die; that which is born of the Spirit will live forever.”

Source/Forrás: An excerpt from Dr. Jowett’s “My Daily Meditation for the Circling Year”, 1914, and an excerpt from Mrs. Charles E. Cowman’s “Words of Comfort and Cheer”, 1944, and here. Source of illustration: here. Translated by/Fordította: wordwatcherdawn.

Összetört, földi életek… (Earth’s Broken Things – Selected Quotes)

Krisztus az Ő Királyságát összetört földi életekből építi. A világi uralkodók birodalmaik felépítéséhez csak az erőseket, a sikereseket, a győzteseket voltak hajlandók használni – de Isten nem ilyen: Ő a sikertelenek és a kudarcot vallottak Istene. A menny folyamatosan telítődik megtört földi életekkel, és nincs oly’ megrepedt nádszál, amit Krisztus ne tudna magához venni, hogy helyreállítsa annak áldott, dicső voltát és szépségét. Igen, az Úr felemeli a fájdalmak és szomorúságok sújtotta életet – és olyan hárfává alakítja, amely Istent dicsérő dallamokkal zeng. Az Úr fel tudja emelni a föld legszomorúbb és leginkább kudarcot vallott embereit, és mennyei dicsőségre juttatja őket. – J.R. Miller

*********

Isten összetört dolgokat használ. Csak a feltört talaj az, ami termést tud hozni; csak a meghasított fellegek tudnak esőt adni; csak a széttört gabonaszemek tudnak kenyeret adni; és csak a megtört kenyér tud erőt adni. Csak a darabokra tört alabástrom edényből tud kiáradni a parfüm édes illata. S a keservesen síró Péter az, aki utána még nagyobb erővel tér vissza szolgálni az Urat. –Vance Havner

*********

A mi Istenünk bármilyen eszközökkel, vagy akár azok nélkül is munkálkodik. Az Úr, aki cserépedényekbe helyezi kincsét, gyakran megengedi, hogy e földi korsók kicsorbuljanak és megtöredezzenek, hogy e rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak. – Robert Murray McCheyne

*********

„Ne félj, férgecske Jákób,… Új és éles fogú cséplőhengerré teszlek.” – Ézsaiás 41:14-15

Fennállhat-e nagyobb ellentét bármely két dolog között annál, mint amit egy férgecske és egy éles fogú eszköz között láthatunk? A férgecske törékeny: akár egy kő is megsebezheti; egy rajta áthaladó kerék összezúzhatja. Ezzel szemben az éles fogú eszköz képes törni, de meg nem töretik; akár még a sziklába is képes belevésni nyomait. A mindenható Isten pedig át tudja alakítani az egyiket a másikba. Kézbe tudja venni mindazokat – akár egy egész nemzetet is –, akiket csupán a férgecske tehetetlensége jellemez, és saját Szelleme által megerősíti és felruházza őket oly erővel, amely által aztán koruk történelmén nemes kézjegyet tudnak hátrahagyni.

Így hát mi, „férgecskék” bátorodjunk fel! A hatalmas Isten erősebbé tud tenni minket körülményeinknél. Életünk helyzeteit az Úr segítségével mind-mind javunkra alakíthatjuk. Isten ereje által elérhetjük, hogy a nehéz körülmények tisztelettel adózzanak lelkünknek. Még akár a múlt fekete csalódásait is megragadhatjuk, feltörhetjük, és az isteni kegyelem drágaköveit szedegethetjük ki belőlük. Amikor Isten vas-akaratot ad nekünk, úgy tudunk keresztülhajtani a nehézségeken, mint ahogy a vasból készült eke hasítja fel a legkeményebb talajt. “Igen, ilyenné teszlek téged – mondja az Úr. – Én, az Úr, megmondtam!” – Dr. J.H. Jowett

ENGLISH:

Christ is building His kingdom with earth’s broken things. Men want only the strong, the successful, the victorious, the unbroken, in building their kingdoms; but God is the God of the unsuccessful, of those who have failed. Heaven is filling with earth’s broken lives, and there is no bruised reed that Christ cannot take and restore to glorious blessedness and beauty. He can take the life crushed by pain or sorrow — and make it into a harp whose music shall be all praise. He can lift earth’s saddest failure up to Heaven’s glory. – J.R. Miller

*********

God uses broken things. It takes broken soil to produce a crop, broken clouds to give rain, broken grain to give bread, broken bread to give strength. It is the broken alabaster box that gives forth perfume. It is Peter, weeping bitterly, who returns to greater power than ever. –Vance Havner

*********

Our God can work through means or above them. He that puts the treasure into earthen vessels, often allows the vessels to be chipped and broken, that the excellency of the power may be of God, and not of us. – Robert Murray McCheyne

*********

“Fear not, thou worm Jacob, I will make thee a threshing instrument with teeth.” – Isaiah 41:8–14

Could any two things be in greater contrast than a worm and an instrument with teeth? The worm is delicate, bruised by a stone, crushed beneath a passing wheel; an instrument with teeth can break and not be broken, it can grave its mark upon the rock. And the mighty God can convert the one into the other. He can take a man or a nation, who has all the impotence of the worm, and by the invigoration of His own Spirit He can endow them with strength by which they will leave a noble mark upon the history of their time.

And so the “worm” may take heart. The mighty God can make us stronger than our circumstances. We can bend them all to our good. In God’s strength we can make them all pay tribute to our souls. We can even take hold of a black disappointment, break it open, and extract some jewel of grace. When God gives us wills like iron we can drive through difficulties as the iron share cuts through the toughest soil. “I will make thee,” saith the Lord, “and shall He not do it?” – Dr. J.H. Jowett

Source/Forrás: here, here and here, and  an excerpt from Dr. Jowett’s “My Daily Meditation for the Circling Year”, 1914. Source of illustration: here. Translated by/Fordította: wordwatcherdawn.