Krisztusban nyugodj meg – és akkor valóban nyugalmat találsz! (Rest in Christ—and so rest indeed! – Selected Quotes)

J.C. Ryle szavaival:

Hadd tanácsoljalak titeket mind, akik azon igyekeztek, hogy a világban találjatok nyugalmat. Hadd adjak tanácsot neked: gyere, és Krisztusban keress megnyugvást! Nincs otthonod, oltalmad, menedéked és osztályrészed. A betegség és a halál hamarosan utolérhet – és te még felkészületlen vagy. Fogadd meg tanácsomat: Krisztusban keress nyugalmat! Nála elegendő, sőt, bőséges megnyugvást találsz. Mert kicsoda az, aki Nála keresett volna nyugalmat, és nem talált? Egyszer egy haldokló walesi fiú mondta ezt, tört angolsággal: „Jézus Krisztus elegendő mindenki számára!” Légy tisztában minden kiváltságoddal, te, aki már Krisztushoz jöttél! Lábad alatt stabil talaj van; kezed biztos támasz tartja. Már most megpihentél, és nyugalmad még sokkal bőségesebb lesz!

Hadd szóljak most azokhoz, akik még nem jöttek Krisztushoz. Miért nem jössz? Miféle lehetséges magyarázatot tudsz adni késlekedésedre? Milyen ürügyet tudsz felhozni jelenlegi magatartásodra?

Azt mondod, nincs erre szükséged? Hogyan? Nincs egy bűnöd sem, melyre bűnbocsánat kellene – egy vétked sem, melyet elfedezni kellene? A teljes érzéketlenségnél nincs rosszabb lelkiállapot. Vigyázz, nehogy arra ébredj majd egykoron, hogy „Távozz tőlem!”

Azt mondod, boldog vagy Krisztus nélkül? Nem hiszek neked – tudom, hogy nem vagy az. Csak nem mersz belenézni a szívedbe – félsz belekutatni lelkiismeretedbe. Boldogságod csak olyan, mint a kereskedőé, aki már tönkrement, de mégsem nézi meg könyvelését. Krisztuson kívül nincs igaz boldogság!

Jól vigyázz! Minden reggel szörnyű veszély leselkedik rád. A pokol szélénél állsz. Jöhet egy láz, baleset, a betegség valamely csapása, hogy elvigyen – és örökre elveszett vagy. Ó, fogadd meg intő szavaimat: menekülj, hogy életet nyerhess. Fuss, menekülj Krisztushoz!

Hadd szóljak azokhoz is, akik még nem jöttek Krisztushoz – de majd egyszer szeretnének. Csodálkozom elbizakodottságodon. Ki vagy te, hogy a „majd egyszer”-ről beszélsz? Egy héten belül lehet, hogy már nem is vagy az élők sorában. Ki vagy te, hogy a „majd egyszer”-ről beszélsz? Lehet, hogy soha többé nem lesz már akaratod vagy lehetőséged erre – ha a mai napot elszalasztod. Meddig ácsorogsz ott, két lehetőség között ingadozva? Úgyis Krisztushoz kell jönnöd valamikor – valamely nap; miért ne most? Minél tovább maradsz távol, annál kevesebb esélye lesz annak, hogy egyáltalán Hozzá gyere; és annál kevesebb boldogságod lesz a világban. „Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék.” (Zsid. 4:1)

Sokan vannak olyanok, akik úgy gondolták, majd öreg korukra az Úrhoz jönnek – de túl sokáig halasztották. Ha, mint a bibliai lévita, halasztgatod utazásodat, míg végül aztán beesteledik, ne csodálkozz azon, ha a nap már lement, s te még messze vagy otthonodtól. Gyere hát most!

Hadd szóljak most azokhoz, akik már valóban Krisztushoz jöttek. Lehet, hogy gyakran elcsüggedsz, és nyugtalan lesz szíved. Miért? Mert nem lakozol folyamatosan Krisztusban, és nem egyedül csak Benne keresel nyugalmat és békességet. Elkóboroltál a karámból – nem csoda hát, hogy kimerülten, fájós lábakkal és fáradtan térsz vissza. Gyere újra az Úr Jézushoz, és újítsd meg Vele a szövetséget! Higgy nekem, még ha olyan sokáig élnél is, mint Matuzsálem, akkor sem tudnál soha túljutni ezen az igazságon: „Bűnös, aki Krisztus kegyelme által megmenekült”. És gondold csak meg, mi lesz a bűnösök végső sorsa…

Krisztusban nyugodj meg tehát – és akkor valóban nyugalmat találsz! (J.C. Ryle)

**********

Minden küszködő, megterhelt bűnösnek Jézus ezt mondja: „Gyere Hozzám, és nyugalmat találsz.” De van sok fáradozó és nehéz terhektől roskadozó hívő is. Számukra is áll ugyanez a meghívás. Jól figyelj Jézus szavaira, különösen, ha a szolgálat terhe nehezedik rád, nehogy félreértsd szavait! Nem azt mondja, hogy „Menj, munkálkodj tovább!” – ahogyan azt te esetleg gondolnád. Ellenkezőleg, azt mondja, „Állj meg, és fordulj vissza; gyere Hozzám és pihenj meg!” Krisztus egyetlen megterhelt embert sem küldött el soha – soha! –, hogy az csak dolgozzon tovább; és soha, soha, nem küldött el senkit, aki éhes, kimerült, beteg vagy bánatos volt, hogy csak menjen tovább szolgálni. Az ilyen embereknek a Biblia csakis ezt mondja: „Gyere, gyere, gyere!” – Hudson Taylor

ENGLISH:

With the words of J.C. Ryle:

Be advised, everyone of you who is now seeking rest in the world. Be advised, and come and seek rest in Christ. You have no home, no refuge, no hiding place, no portion. Sickness and death will soon be upon you—and you are unprepared. Be advised, and seek rest in Christ. There is enough in Him and to spare. Who has tried and did not find? A dying Welsh boy said, in broken English, “Jesus Christ is plenty for everybody.” Know your privileges, all you who have come to Christ. You have something solid under foot and something firm under hand. You have a rest even now, and you shall have more abundantly.

Let me speak to those who have not yet come to Christ. Why do you not come? What possible reason can you give? What excuse can you show for your present conduct?

Will you tell me you have no need? What! no sin to be pardoned—no iniquity to be covered over! There is no state so bad as that of utter insensibility. Beware, lest you only awake to hear the word “Depart!”

Will you tell me you are happy without Christ? I do not believe you. I know you are not. You dare not look into your heart—you dare not search your conscience. It is the happiness of a tradesman who is bankrupt and does not look at his books. There is no true happiness outside of Christ!

Take heed. Every morning you are in awful danger. You stand on the brink of hell. Let a fever, an accident, an attack of disease carry you off—and you are lost forever. Oh! take the warning. Escape for your life. Flee, flee to Christ!

Let me speak to those who have not come to Christ—but mean to some day. I marvel at your presumption. Who are you, that talk of some day? You may be dead in a week. Who are you that talk of some day? You may never have the will or opportunity, if not today. How long will you go on halting between two opinions? You must come to Christ some time—some day; why not now? The longer you stay away, the less chance there is of your coming at all; and the less happiness will you have in the world. “Take heed, therefore, lest, a promise being left us of entering into His rest, any of you should seem to come short of it.”

Many meant to have come in their old age—but put it off until too late. If like the Levite you put off your journey until late in the day, you must not wonder if the sun has gone down when you are far from home. Come now.

Let me speak to those who have come to Christ indeed. You are often cast down and disquieted within you. And why? Just because you do not abide in Christ and seek all rest and peace in Him. You wander from the fold: no wonder you return weary, footsore, and tired. Come again to the Lord Jesus and renew the covenant. Believe me, if you live to be as old as Methuselah, you will never get beyond this: a sinner saved by the grace of Christ. And think of the sinner’s end.

Rest in Christ—and so rest indeed! 

**********

“To every toiling, heavy-laden sinner, Jesus says, Come to me and rest. But there are many toiling, heavy-laden believers, too. For them this same invitation is meant. Note well the words of Jesus, if you are heavy-laden with your service, and do not mistake it. It is not, Go, labor on, as perhaps you imagine. On the contrary, it is stop, turn back, Come to me and rest. Never, never did Christ send a heavy laden one to work; never, never did He send a hungry one, a weary one, a sick or sorrowing one, away on any service. For such the Bible only says, Come, come, come.” – Hudson Taylor

Source/Forrás: http://karebearlv.wordpress.com/2013/09/29/rest-in-christ-and-so-rest-indeed/;
http://www.gracegems.org/24/Ryle_come_unto_me.htm;
http://www.thebereancall.org/content/come-me-and-rest;
Source of illustration: here. Ford.: wordwatcherdawn

Reklámok

Csendes hűséggel munkálkodj Istenért! (Work for God Quietly and Faithfully! – Selected Quotes)

„Az összes keresztény munkálkodásunk legjobb része az a rész, amelyet csak Isten lát!” – Andrew Bonar, skót presbiteriánus lelkész

**********

„Mint ahogy mennyei Atyánk úgy rendelte, hogy sok virág a magányos sivatagban virágozzon, az emberek szemei elől elrejtve – mi is tegyük meg mindazt, amit csak tudunk, méghozzá úgy, mint akik Isten szemei előtt vagyunk, még akkor is, ha más észre sem venne bennünket.” – Hudson Taylor

„Többé már nem aggódom semmi felől, mivelhogy felismertem: az Úr képes arra, hogy véghezvigye az Ő akaratát – és az Ő akarata az én akaratommá vált. Nem számít, hová helyez engem, vagy hogyan teszi ezt. Ezt Neki kell átgondolnia, nem nekem; mert a legkönnyebb helyzetekben is Ő kell, hogy kegyelmet adjon nekem – és a legnehezebbek helyzetekben pedig elég nekem az Ő kegyelme!” – Hudson Taylor (1832 – 1905), angol misszionárius, aki Kínában szolgált 51 éven keresztül.

**********

„Végső soron azok az emberi életek, amelyek a világ számára a legtöbbet teszik – az állhatatos, csendes életek! Ezek olyanok, mint a csillagok: ott maradnak a kirendelt helyükön, és azzal a fénnyel ragyognak, amelyet Isten adott nekik. A meteorok fényes villanással átszáguldanak néha ugyan az égen, és mi felkiáltunk és csodáljuk azokat – de jóval azután, hogy a meteorok már régen tovatűntek, a csillagok még mindig ott ragyognak, hogy irányt mutassanak nekünk.” – Mrs. Charles E. Cowman

**********

Csendes hűséggel munkálkodj Istenért! (J.R. Miller)

„És becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok…” 1Thessz. 4:11 

E földi világban a csendes életek olyanok, mint azon szerény és egyszerű virágok, amelyek nem keltenek feltűnést, de melyek – elrejtve a magas fák és fűszálak közepette – édes illatot árasztanak, és betöltik a levegőt kellemes illatukkal. A mennyben megkapják majd jutalmukat – de nem az emberektől jövő dicséretet – hanem a magától az Úrtól jövő hangos elismerést, az angyalok és az Atya jelenlétében!

„Az ő ura pedig monda néki: Jól van jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe!” Mát. 25:21

**********

Isten szeme mindig rajtunk van! (J.R. Miller)

Egy virág nem fog szebben virítani csak azért, mert emberek sokasága nézi gyönyörködve. Ugyanolyan gyönyörű lenne akkor is, ha egy hatalmas erdő mélyében nyílna, ahol emberi szem meg se pillanthatja. 

A csillagok ugyanolyan ragyogó fénnyel tekintenek le a sivatagra, ahol pedig senki sem tekint fel rájuk – mint a nagyváros utcáira, ahol emberek ezrei nézik őket.

A tenger ugyanolyan fenséges módon éri el a lakatlan partot – mint azt a helyet, ahol embertömegek lábain simítanak végig hullámai.

És ez minden igaz keresztény életére és munkájára nézve is igaz. Amikor valaki valamilyen nagy volumenű dolgot tesz, és a magatartása azt tükrözi, hogy ennek tudatában is van — akkor az elért nagyság jókora része már el is tűnt teljesítményéből! Amikor valaki tudja, hogy egy olyan életet él, amely a szolgálat terén jelentőséggel bír, és tudatában van annak, hogy emiatt mások észreveszik — akkor az életéből a dicsfény nagy része már el is illant. Ugyanolyan szépen és gyönyörűen kell, hogy éljünk akkor is, amikor senki sem néz ránk, hogy észrevegye tetteinket és dicsérje életünket — mint akkor, amikor az egész világ figyel bennünket. 

Isten szeme mindig rajtunk van, és nekünk egyedül csak arra kell törekednünk, hogy az Ő helyeslését és dicséretét kiérdemeljük! 

Azt mondják, hogy amikor a nagy szobrászművész, Michelangelo dolgozott, mindig egy kis lámpát erősített sapkájára, hogy a saját árnyéka rá ne vetődjön munkájára. Éppen így, nekünk is vigyáznunk kell, nehogy a saját énünk árnyéka – a büszkeségünk, becsvágyunk és önzésünk árnyéka – rávetüljön a Krisztusért végzett szolgálatunkra! 

Ha a keresztény szolgálatunkban csak azért fáradozunk, hogy majd emiatt dicsőségben legyen részünk – akkor beárnyékoljuk és elsötétítjük a szépségét mindannak, amit teszünk; és saját magunkat egy olyan alkalmatlan edénnyé tesszük, melyet Mesterünk már nem tud használni. A legszentebb szolgálatra akkor vagyunk igazán készen – amikor megelégszünk azzal, hogy semmik legyünk, hogy így Krisztus lehessen a „minden mindenekben”!

„Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál. Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utcákon, hogy az emberektől dicséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. Te pedig amikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed; hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.” Mát. 6:1-4

ENGLISH:

The best part of all Christian work is that part which only God sees.” – Andrew Bonar

**********

“As our Father makes many a flower to bloom unseen in the lonely desert, let us do all that we can do, as under God’s eye, though no other eye ever take note of it.” – Hudson Taylor

“I am no longer anxious about anything, as I realize the Lord is able to carry out His will, and His will is mine. It makes no matter where He places me, or how. That is rather for Him to consider than for me; for in the easiest positions He must give me His grace, and in the most difficult, His grace is sufficient.” – Hudson Taylor

**********

“After all, the lives that do the most for the world are the steady, quiet lives. They are like stars; they just stay in their appointed places and shine with the light God has given them. Meteors shoot brilliantly across the sky, and we exclaim and wonder, but long after they have vanished the stars shine on to guide us.” – Mrs. Charles E. Cowman

**********

Lead a quiet life for God! (by J.R. Miller)

“Make it your ambition to lead a quiet life, to mind your own business and to work with your hands” 1 Thessalonians 4:11 

A life lived for God is never useless or lost. The lowliest Christian service writes its history and leaves its impression somewhere. God will open His books at the last, and men and angels will read the record.

In this world, these quiet lives are like those modest lowly flowers which make no show — but which, hidden away under the tall plants and grasses, pour out sweet perfumes and fill the air with their fragrances. And in Heaven they will receive their reward — not praise of men — but open confession by the Lord Himself — in the presence of the angels and of the Father!

“Well done, good and faithful servant. You were faithful with a few things, I will put you in charge of many things; enter into the joy of your Master!” Matthew 25:21

**********

The eye of God is ever upon us! (by J.R. Miller)

A flower blooms no more sweetly, because it is gazed at by an admiring crowd. It would be just as lovely, if it grew in the depths of a great forest where no eye ever saw it. 

The stars look down with as much brilliancy into the desert, where no one looks up at them — as into the streets of the great city where thousands behold them.

The sea breaks with as much majesty on an uninhabited shore — as where its waves kiss the feet of multitudes.

It is just so in all true Christian life and work. When one is doing any great thing, and shows by his attitude that he is conscious of it — more than half the greatness is gone from the performance. When a man knows that he is living a life that is very great in its service, when he is conscious that he is being noticed by others — much of the glory is gone from his life. We should live just as sweetly and beautifully when no one is looking upon us to see our deed and praise our life — as when all the world is beholding. The eye of God is ever upon us, and it is His approval and commendation that we should always seek to deserve. 

It is said of the great sculptor, Michael Angelo, that when at work he wore a little lamp fastened on his cap, in order that no shadow of himself might fall upon his work. Just so, we need to take care that no shadows of ourselves, of our pride, our ambition, our self-seeking — shall fall upon our work for Christ. 

To labor in Christian work, that we ourselves may have the glory — is to dim and darken the beauty of all we do, and also to make ourselves vessels unfit for the Master’s use. We are ready for the most sacred of all ministries — only when we are content to be nothing, that Christ may be all in all. 

“Be careful not to do your ‘acts of righteousness’ before men, to be seen by them. If you do, you will have no reward from your Father in heaven. So when you give to the needy, do not announce it with trumpets, as the hypocrites do in the synagogues and on the streets — to be honored by men. I tell you the truth, they have received their reward in full. But when you give to the needy, do not let your left hand know what your right hand is doing, so that your giving may be in secret. Then your Father, who sees what is done in secret, will reward you.” Matthew 6:1-4

Source/Forrás: http://sermonsandsongsdotorg.com/2013/08/26/in-the-lonely-desert-hudson-taylor/http://karebearlv.wordpress.com/2013/08/27/andrew-bonar-quote/; http://gracegems.org/Miller/daily_help.htm; an excerpt from Mrs. Cowman’s “Mountain Trailways For Youth”,1947.; http://www.gracegems.org/Miller/christlike_living.htmhttp://www.gracegems.org/2013/03/eye.html. Source of illustration: hereHT: Christian Devotional Readings and Amazing Grace Bible Devotionals. Ford.: wordwatcherdawn