Csiszolt kövek (Shaped Stones)

„Íme, én drágakövekre építem falaidat, zafírokból rakom le alapodat.” (Ézs. 54:11).

A falban lévő kövek így szóltak: „Mi a messzi hegyekből érkeztünk, a sziklás hegyoldalakból. Tűz és víz munkált minket régtől fogva, jóllehet csak érdes-darabossá tudtak bennünket formázni. Majd emberi kezek alakítottak minket azon lakóhellyé, ahol a ti halhatatlan fajotok gyermekei megszületnek, szenvednek és örülnek, nyugalmat és menedéket találnak, és megtanulják a mi közös Teremtőnk által nekik adott leckéket. Mi azonban igen sok mindenen mentünk át, hogy e feladatra alkalmassá tudjunk válni. Puskapor szaggatta bensőnket; csákányok hasítottak szét és törtek össze minket; és, ahogy megformázatlan kövekként ott feküdtünk a kőbányában, gyakran olybá tűnt, mintha mindezek bármiféle megtervezettség vagy különösebb jelentőség nélkül történtek volna velünk. Ám fokozatosan kőtömbökké alakítottak minket, és néhányunkat még finomabb eszközökkel is véstek, hogy még élesebb széleink legyenek. Mostanra már teljesen elkészültünk, a helyünkre kerültünk, és hasznos szolgálatot látunk el.

Ti azonban még mindig a kőbányában vagytok, még nem fejeződött be csiszolásotok, ezért sok minden még érthetetlen számotokra – mint ahogy nekünk is az volt. Isten felőletek azonban azt rendelte, hogy egy magasabb, mennyei épület részei legyetek. Egy nap oda helyeztettek, de nem emberi kezek által – élő kövek lesztek az Úr mennyei templomában!”

„A mozdulatlan légben a zene nem hallatszik;
a durva márványban a szépség észrevétlen rejtőzik;
mert ahhoz, hogy zene és szépség létrejöhessen,
a mester érintése kell, a szobrász véső-éle.

Nagy Mesterünk, érints meg minket ügyes kezeiddel;
ne engedd, hogy meghaljon a bennünk lévő zene!
Nagy Szobrászunk, véss és csiszolj hát bennünket,
ne hagyd művedet rejtve és elveszve szívünkben!”

**********

…S vajon az ily módon kibányászott kő már rögtön alkalmas arra, hogy a mennyben neki rendelt helyet betöltse? A legtöbb esetben a válasz erre az, hogy nem. Jóllehet Isten gyermeke már a megtérésekor elpecsételt emberré válik, és Isten igazzá teszi őt a Krisztus Jézusban ingyen adott, drága kegyelme által – mégis, milyen sok lelki metszés és megmunkálás, milyen sok vésés és él-lefaragás szükséges még ahhoz, hogy azon pozícióhoz formálódjon, melyet a Mennyei Építész szándéka szerint be kell majd töltenie! A hívő személyiségének vannak olyan éles szögei, melyeket le kell kerekíteni; a magatartásában találhatók egyes csúnya, kidudorodó részek, melyeket le kell faragni; a kedélyében észrevehetők bizonyos durvább felületek, melyeket le kell gyalulni; és a szíve és lelke még sok hibát rejt, melyet vésővel még jól meg kell munkálni. S azután, hogy e kőnek a kellő formára való alakítása már megtörtént, milyen komoly további csiszolás szükséges még ahhoz, hogy megfelelően ki legyen fényesítve, hogy minden szépsége megmutatkozhasson – hogy a simára munkált felülete vissza tudja tükrözni az Igazság Napjának sugarait!

Így hát az a keresztény testvérünk, akinek éppen most tüzes próbákon és lélek-csüggesztő megpróbáltatásokon kell átmennie, emlékezzen arra, hogy Isten őt itt, a földön formálja és alakítja, hogy szépen megmunkált és élő kőként idővel azon élő, mennyei és örökkévaló templom részévé tudjon majd válni, melyet nem emberi kezek építenek. – William Bacon Stevens (1815–1887)

ENGLISH:

“I will lay thy stones with fair colors” (Isa. 54:11). 

The stones from the wall said, “We come from the mountains far away, from the sides of the craggy hills. Fire and water have worked on us for ages, but made us only crags. Human hands have made us into a dwelling where the children of your immortal race are born, and suffer, and rejoice, and find rest and shelter, and learn the lessons set them by our Maker and yours. But we have passed through much to fit us for this. Gunpowder has rent our very heart; pickaxes have cleaved and broken us, it seemed to us often with out design or meaning, as we lay misshapen stones in the quarry; but gradually we were cut into blocks, and some of us were chiseled with finer instruments to a sharper edge. But we are complete now, and are in our places, and are of service. 

You are in the quarry still, and not complete, and therefore to you, as once to us, much is inexplicable. But you are destined for a higher building, and one day you will be placed in it by hands not human, a living stone in a heavenly temple.” 

“In the still air the music lies unheard; 
In the rough marble beauty hides unseen; 
To make the music and the beauty needs 
The master’s touch, the sculptor’s chisel keen. 

“Great Master, touch us with Thy skillful hands; 
Let not the music that is in us die! 
Great Sculptor, hew and polish us; nor let, 
Hidden and lost, thy form within us lie!” 

**********

When the stone is thus quarried out — is it immediately fitted for its destined place in Heaven? In most cases we answer, no. Though at conversion the child of God is a marked man, though he is justified freely by the grace that is in Christ Jesus — yet how much spiritual trimming and dressing, how much hewing and squaring does he need to fashion him aright for the position which the Divine Architect intends he shall occupy hereafter! There are sharp angles of character to be rounded off — unsightly protuberances of conduct to be chipped away — many roughnesses of temper to be smoothed down — many flaws and cracks of mind and heart to be chiseled out! And then, when the general form of the stone is prepared, how much severe friction is required to give it the right polish, and bring out all its beauties — so that its smooth surface may fling back the rays of the Sun of Righteousness!

Let the Christian, then, who is passing through fiery and discouraging trials and afflictions, remember that God is thus hewing and squaring him here, that as a well-prepared and living stone, he may by and by be built up into the living temple not made with hands, eternal in the heavens. – William Bacon Stevens (1815–1887)

Source/Forrás: http://www.backtothebible.org/devotions/shaped-stones; and http://www.gracegems.org/E/stones_of_the_heavenly_templ.htm. Translated by/Fordította: wordwatcherdawn

Csiszolt kövek (Shaped Stones)” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Elolvasva e föntebbi posztot, ismét eszembe jutott az az igevers, ami a
    salamoni templom építésekor van följegyezve az 1 Kir. 6:7 versében:

    “Minthogy a templom építésekor már készen kifaragott kövekből építettek,
    sem kalapácsnak, sem vésőnek, sem egyéb vasszerszámnak a zaja nem
    hallatszott a templom építésekor.”

    Párhuzamot vélek felismerni a szellemi templom, az Eklézsia építésével.
    Az “élő köveknek” akik mi vagyunk, e földi lét a bánya, ahol késszé for –
    máltatunk, hogy az összeillesztésnél már semmi zaj ne hallatsszon.

Comments/Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s