ÁHÍTAT-MORZSÁK: „NEM AZÉRT JÖTTEM, HOGY AZ IGAZAKAT HÍVJAM A MEGTÉRÉSRE, HANEM A BŰNÖSÖKET.” – Lk 5:32 (írta: BARTHA BORBÁLA)

– http://bbartha.extra.hu/ –

bb_uj

Amikor az Úr megszólítja Lévit, a vámszedőt, hogy kövesse, ő gondolkodás nélkül, mindent hátrahagyva engedett Jézus hívásának. Olyan mélységesen mély szeretetet és elfogadást látott meg a Messiásban, ami elutasított, társadalomból kirekesztett, korrupt, beteg szívének azonnal gyógyulást hozott. Olyannyira megérintette az Úr a szívét, hogy Lévi nagy lakomát készített neki a házánál, ahova sok, hasonló háttérrel rendelkező, bűnös életmódot folytató barátját és ismerősét is meghívta. Tudta, ha Jézus az ő szívét meggyógyította, az Úrnál mások is gyógyírra találnak. Üdvössége miatti örömét, a bűnbocsánat felszabadító élményét és a megtalált kegyelmet Lévi meg akarta osztani társaival, hiszen tudta, a Mester a lakomán mindenkinek hirdeti majd Isten nagy irgalmát, az üdvösség útját, s barátait éppúgy fel fogja emelni, ahogy őt is.

Jézus közösségvállalása a bűnösök e nyilvánvaló csoportjával felszínre hozta a farizeusok és az írástudók szívének valós lelkületét, a felsőbbrendűség érzését és a gőgös ítélkezést. Zúgolódva szegezték a kérdést a tanítványoknak, hogyan lehetséges az, hogy együtt esznek a vámszedőkkel és a bűnösökkel. S Jézus ekkor a következőt mondta: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam a megtérésre, hanem a bűnösöket.” (Lk 5:31-32)

Olvashatunk egy másik vámszedőről is, aki egyszer úgy imádkozott Istenhez, hogy még a szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verte, miközben így imádkozott: „Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” (Lukács 18:13) Szívének alázata miatt pedig Isten felemelte és megigazította ezt a bűnös embert. A farizeus viszont, aki magát imájában felmagasztalta, nem élhette át Isten elengedő kegyelmét saját gőgje és igazsága miatt.

Gyülekezeteink vajon egészséges emberekkel vagy betegekkel vannak tele? Vajon igazakkal, vagy bűnösökkel? A jó hír az, hogy bármilyen régóta járunk is az Úrral, ha megbotlunk és bűneinkért szívünk mélyéből bocsánatot kérünk és megtérünk, elhagyjuk bűnös útjainkat, ott a kereszt tövénél Jézus Krisztussal találkozhatunk. Megújíthatjuk vele szövetségünket és közösségünket, felállhatunk, s utunkat az Úrral tovább folytathatjuk. Isten Igéje így határozza meg a kegyelmet, ami korunk divatos egyházi kifejezése lett. E kegyelem nem más, mint a kereszt tövénél megvallott bűneinktől való elfordulás, ahol az Úr, kiontott vére által bűnbocsánatot nyújt, vétkeinket és az értük járó büntetést elengedi nekünk, hogy Vele tovább léphessünk. A kegyelemért tehát egykor az Isten Fia drága árat fizetett, erre mindig emlékezzünk!

S ne feledjük, ha megbotlunk, s az Úrhoz alázatos szívvel odafordulunk, tőle kegyelmet kapunk! Az Ő szívében nincs farizeusi lelkület, az Isten Fia magához ölel bennünket, ha hajlandók vagyunk hátrahagyni bűneinket. Hozzá fussunk hát, nála van megbocsátás! Hiszen az egyházban található farizeusi lelkület olyan könnyen megbélyegzi és leírja azokat, akik elesnek – akár hosszú hívő évek után –, s például  házasságtörésben találtatnak vagy váláson esnek át, hogy a sokból csak néhányat említsek. Jézusnak azonban a következő üzenete szól egyházon belül és kívül minden embernek: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam a megtérésre, hanem a bűnösöket.” (Lk 5:31-32)

Ne feledjük hát megalázni magunkat a kereszt tövénél, ha elestünk, hogy ott átvehessük Megváltónk igazi kegyelmét, amiért egykor Ő vérével fizetett! Adjuk át neki terheinket, s hagyjuk, hogy az Úr megújítsa és átformálja dicsőségére életünket!

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok, és lelketek nyugalmat talál. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. (Máté 11:28-30)

BARTHA BORBÁLA Magyarországon élő, keresztény író és szolgálattevő, az Istennel való mély, bensőséges kapcsolatról és annak gyakorlati megvalósításáról jelentek meg művei („A kimondhatatlan ajándék”; „Meghitt kapcsolatban az Atyával János evangéliuma alapján”). A könyveivel kapcsolatos további információk a http://bbartha.extra.hu/ honlapcímen találhatóak. Az illusztráció forrása: itt. Bejegyezte: wordwatcherdawn

[Note to the English readers: This post is part of my friend, Borbála Bartha’s short devotional series which she writes in Hungarian. Due to lack of time I cannot translate all of it, although I would love to – but let me just give a short summary of it.

This post is about God’s grace. When the Lord has graciously found us, we were still in our sins. His grace has restored and renewed us, just like in Levi’s (Matthew’s) case. When Jesus called him, he was in a desperate and despised condition, bearing the reproach of the Jewish society of his age. Jesus however called him and restored him – so much that he immediately wanted to share his newly-found joy with his tax-collector friends. He must have been sure the Lord Jesus could reach and restore them as well, proclaiming God’s message of life-transforming grace to them, too. The Pharisees who were present, though, resented Jesus’ kindness and openness with this particular group of people. But the Lord said to them that it is the sick that He is here for, not the “sound” who have no need of Him in their professed righteousness.

In our churches also there happen failures and people sometimes commit sins, which others are sometimes quick to judge in extremely harsh ways (which also might not be the right attitude when it comes to dealing with people like this; sins are not to be condoned and overlooked, but proper spiritual help should be given to those that fail so that they could repent of it).

When we fail or sin we should come running to the Lord, asking for His forgiveness. We have to be honest and deal with the root of our sins, get rid of our sinful ways and we should meet the Lord Jesus freshly at the foot of the cross. God is rich in mercy, but this should never be regarded as a kind of license to sin. We should never forget the enormous price the Lord Jesus paid for our sins. – wordwatcherdawn]

ÁHÍTAT-MORZSÁK: „NEM AZÉRT JÖTTEM, HOGY AZ IGAZAKAT HÍVJAM A MEGTÉRÉSRE, HANEM A BŰNÖSÖKET.” – Lk 5:32 (írta: BARTHA BORBÁLA)” bejegyzéshez egy hozzászólás

Comments/Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s