Szunnyadó keresztények?! (The Sleeping Christian by Asahel Nettleton)

Samuel at Gilgal

Az imádság olyan a lélek számára, mint test számára a táplálék. Mint ahogyan senki nem tud egyszerre aludni és enni – így aludni és imádkozni sem tud senki egyazon időben. Asahel Nettleton (1783-1844) az imádkozás szükségességére emlékeztet bennünket:

“Ideje már, hogy az álomból felserkenjünk!” (Róm. 13:11).

Ez az igeszakasz a nyelvezetét illetően azon kifejezésekből merít, melyek a természetes alvást írják le, amely során az ember szinte egyáltalán nincs is tudatában annak, hogy mi történik körülötte, bár az élet ott van a testében. Ezt az állapot-leírást használja itt az Ige azokra a keresztényekre, akik az isteni dolgok irányába érzéketlenné váltak – alszanak, bár az élet még ott van a lelkükben. E figyelmeztetés különösen azokra vonatkozik, akik a szellemi szunyókálás állapotában vannak – az Ige arra inti őket, hogy rázzák le magukról az álmosságot, és ébredjenek fel újra a szellemi valóságok meglátására.

Az alvó keresztények igencsak vonakodnak ‘titokban’, a maguk személyes csendességében imádkozni. Az imádságot már sokan leírták – igen helyesen – a keresztény ember levegővételeként. Amikor a keresztény már hosszabb ideje egyfajta imádság nélküli állapotban van, az annak a jele, hogy alszik. S ha nem lehet őt felébreszteni ebből az eltompult állapotából, akkor joggal feltételezhetjük, hogy az ilyen személy valójában szellemileg halott.

Gondold csak jól át, milyen időkben is élünk! Az evangélium világossága már feltámadt rajtunk, és azok, akik nem nyitják meg a szemeiket erre a fényre, örök sötétségben és kétségbeesésben tengődnek majd. Hogyan is alhatnál hát akkor, amikor pedig a menny világossága ragyogtatja rád fényét? Nem az alvás ideje van itt – hiszen az ‘üdvösség napja’ egy olyan időszak, amelyet egy egész örökkévalóságon át élsz majd meg! S e nap nagyszerű, nemes ügye hangosan arra szólít fel téged, hogy ébredj már fel végre!

Gondolkozz, testvérem! Nincs már semmilyen olyan dolgod, amellyel az örökkévalóságra tudnál készülni? Nincs már olyan bűn az életedben, amelyből meg tudnál térni; nincsenek már gonoszra való hajlandóságok benned, amelyeket meg kellene öldökölni? Az életedben lévő isten kegyelem bizonyítékai vajon elég fényesen ragyognak már? Teljes szíveddel szereted Istent? Tökéletesen hozzáidomultál már Isten szent törvényeihez? Röviden szólva tehát: meg tudnál-e úgy halni, ahogy vagy? Ha azonban van még olyan dolog, amelyet még igenis meg tudsz tenni magadért e tekintetben, akkor legfőbb ideje, hogy felébredj végre alvásodból! (“Hitvalló keresztények, ébredjetek!”, “Professing Christians, Awake!”)

ENGLISH:

Prayer is to the soul as food is to the body. Just as a man cannot eat and sleep at the same time, neither can a man sleep and pray. Asahel Nettleton reminds us of our need to pray:

“Now it is high time to awake out of sleep” (Rom. 13:11).

The language of this text is borrowed from natural sleep, in which a person is in a great measure unaware of what is happening around him but life remains in the body. This condition is applied to Christians who have grown insensitive to divine things–they sleep, but life remains in their souls. In particular, the exhortation is for those who find themselves in a state of spiritual slumber to shake off their drowsiness and awake to spiritual realities.

Sleeping Christians are reluctant to pray secretly. Prayer has been properly described as the breath of the Christian. When a Christian continues in a state of prayerlessness for a prolonged period, it is a sign that he is asleep. If not shortly awakened from this breathless state, it is reasonable to wonder whether such a person is actually spiritually dead.

Consider the time. Gospel light has risen upon us, and those who do not open their eyes to this light will remain in eternal darkness and despair. How can you sleep when the light of heaven is shining upon you? It is no time for sleep, because the day of salvation is a day that will be witnessed for eternity. The great business of this day calls loudly for you to awake.

Think, my brethren! Have you nothing to do for yourselves in preparation for eternity? Have you no sins to repent of and no evil propensities to mortify? Are your evidences of grace bright enough? Do you love God with all your heart? Are you perfectly conformed to God’s holy law? In short, are you willing to die as you are? If you have anything to do for yourselves, it is high time to awake out of sleep. (“Professing Christians, Awake!”)

Forrás/Source: http://samuelatgilgal.wordpress.com/2012/09/17/the-sleeping-christian/ Ford.: wordwatcherdawn

Szunnyadó keresztények?! (The Sleeping Christian by Asahel Nettleton)” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Kovács Kálmán

    Kedves Hajnalka !

    Köszönöm, hogy lefordítottad és megosztottad ezt a nagyon aktuális üzenetet, hiszen mindnyájunkat fenyeget a lelki elalvás veszélye vagy talán alszunk és fontos, hogy megvizsgáljuk magunkat, hogy lelkileg milyen állapotban vagyunk. Ébren vagyunk vagy aluszunk? Ha alszunk akkor Isten segítsen felébredni. Ha ébren vagyunk segítsen meg, hogy ne aludjunk el

    Kálmán
    .

    1. Kedves Kálmán – újra csak köszönöm a hozzászólásodat, és hogy elolvastad. Igen, azért választottam ezt a rövid kis írást, mert valóban kell, hogy újra és újra megvizsgáljuk magunkat e tekintetben, nehogy lelkileg elaludjunk. Régebbi írás ugyan, de üzenetét tekintve igencsak aktuális. S igen: adja Isten, az Ő kegyelméből, hogy ne legyünk se langyosak, se alvók, se világiasak – hanem buzgóságosak, az első szeretet tüzében égők, kitartóak és állhatatosak!

      Köszönöm még egyszer,
      Isten áldjon meg,

      Hajnalka

    1. Thank you – PTL. I so much agree with you. We need to hear more about this as our whole Christian life is focused on eternity as such. This perspective, unfortunately, is often missing in our churches. …No wonder Christians can get so easily distracted (it happened to me, too). We are going through this life, and are headed to eternity – but we so often get stuck in earthly things. At times like this we need to regain our focus and know who we are in Christ and where we are going – and evaluate our lives and make godly changes, if necessary, by God’s grace. Ministers preaching with this eternal reality present in their message would be really of utmost importance with regards to this.
      Thank you once more for your comment. God bless you.

  2. That’s right – it is by His grace. It is through His grace that we encounter conflict to grow in the knowledge of Him and those times of suffering certainly do purge us and cleanse us from those things that distract us from Him. “Blows that wound cleanse away evil; strokes make clean the innermost parts.” – Proverbs 20:30

Comments/Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s