Ébredésre van szükségünk! (The Need For Revival by N. L. DeMoss )

Revival1

Ébredésre van szükségünk:

  • Amikor már nem szeretjük az Urat úgy, mint azelőtt.
  • Amikor a földi dolgok és elfoglaltságok már sokkal fontosabbak nekünk, mint az örökkévaló dolgok.
  • Amikor már inkább TV-t néznénk, és világi könyveket olvasnánk, semmint hogy a Bibliát olvasnánk és imádkoznánk.
  • Amikor a gyülekezeti szeretetvendégségeinkre már többen jönnek, mint az imaalkalmakra.
  • Amikor a koncertek nagyobb tömeget vonzanak, mint az imaalkalmak.
  • Amikor már kevés vagy semmilyen vágy sincs bennünk arra, hogy imádkozzunk.
  • Amikor már inkább akarnánk pénzt keresni, semmint adni.
  • Amikor a gyülekezetben olyan embereket teszünk vezetői tisztségekbe, akik nem felelnek meg a Szentírásban lévő irányelveknek.
  • Amikor a kereszténységünk örömtelen és szenvedély nélküli.
  • Amikor az elménkkel tudjuk az igazságot, de mégsem valósítjuk azt meg az életünkben.
  • Amikor csak igen kevés erőfeszítést teszünk az irányba, hogy az elveszetteknek bizonyságot tegyünk az Úrról.
  • Amikor van időnk a sportokra, a szabadidős tevékenységekre és a szórakozásra, de már nincs időnk bibliatanulmányozásra és imádságra.
  • Amikor már nem féljük Isten Igéjét.
  • Amikor a prédikálásunkból hiányzik a bűnökről való meggyőzés, a konfrontáció, az isteni tűz és a kenet.
  • Amikor már csak igen ritkán gondolunk az örökkévalóságra.
  • Amikor Isten embereit már jobban érdekli a munkájuk és a karrierjük, semmint Krisztus Királysága és az elveszettek üdvössége.
  • Amikor Isten emberei egymással találkozva már elsősorban csak a hírekről, az időjárásról és a sportokról beszélnek, semmint az Úrról.
  • Amikor a gyülekezeti alkalmak kiszámíthatóak és szokványosak.
  • Amikor a hívők haragban vannak egymással, anélkül, hogy belül azt a késztetést éreznék, hogy törekedjenek a megbékélésre.
  • Amikor a keresztény férjek és feleségek már nem imádkoznak együtt.
  • Amikor a házasságaink már pusztán csak egymás melletti együttélések, semmint olyanok, melyek telve lennének Krisztus szeretetével.
  • Amikor a gyermekeink úgy nőnek fel, hogy világi értékeket, világi életfilozófiát és istentelen életmódot sajátítanak el.
  • Amikor már jobban érdekel minket a gyermekeink tanulásbeli előbbre jutása és atlétikai tevékenysége, mint a lelkük állapota.
  • Amikor a gyülekezetben a bűnöket a szőnyeg alá söprik.
  • Amikor a bűnökkel nem a Bibliában leírt fegyelmezési és helyreállítási alapelvek szerint foglalkoznak.
  • Amikor eltűrjük a pletykálkodás, a kritizáló szellem és a szeretetlenség“kis“ bűneit.
  • Amikor olyan dolgokat nézünk a TV-ben és a mozikban, amelyek egyáltalán nem szentek.
  • Amikor az éneklésünk csak félszívvel történik, és a dicsőítésünk élettelen.
  • Amikor az imáink csak üres szavak, amelyekkel másokban akarunk jó benyomást kelteni.
  • Amikor az imáinkban már nincs hév és lelkesedés.
  • Amikor a szívünk hideg, és a szemeink szárazak.
  • Amikor már nem látjuk rendszeres bizonyítékát Isten természetfeletti erejének.
  • Amikor már nem tudunk sírni, bánkódni és mély szomorúságot érezni a saját bűneink vagy mások bűnei felett.
  • Amikor elégedettek vagyunk azzal, hogy megmagyarázható, átlagos kereszténységet és istentiszteleti alkalmakat élünk meg.
  • Amikor unjuk a dicsőítést.
  • Amikor az embereket csak úgy tudjuk becsalni a gyülekezetbe, hogy szórakoztatjuk őket.
  • Amikor a zenénk és az öltözködésünk már a világi mintához idomul.
  • Amikor elkezdünk beleilleszkedni a világba, és hozzáalakulni ahhoz, ahelyett, hogy a világot próbálnánk úgy befolyásolni, hogy az Istennek a szentségre vonatkozó standardjához alakuljon.
  • Amikor már nem vágyunk Isten embereinek a társaságára és a velük való közösségre.
  • Amikor már könyörögni kell az embereknek, hogy adakozzanak és szolgáljanak a gyülekezetben.
  • Amikor az adakozásunk már előre kiszámított és kimért, ahelyett, hogy nagyvonalúan és áldozatkészen adnánk.
  • Amikor már nem látjuk azt, hogy az elveszett embereket igenis Jézushoz tudjuk vinni, méghozzá rendszeresen.
  • Amikor már nem gyakoroljuk a hitünket, és már nem várjuk hittel azt, hogy Isten megcselekedje a lehetetlent.
  • Amikor már jobban érdekel minket az, hogy mások mit gondolnak rólunk, semmint az, hogy mi Isten véleménye rólunk.
  • Amikor már nem érint meg minket az a tény, hogy 2,5 milliárd ember itt a földön még soha nem hallott Jézus Nevéről.
  • Amikor már nem érdekel minket az, hogy a szomszédaink, az üzlettársaink és az ismerőseink még elveszettek és Krisztus-nélküliek.
  • Amikor a körülöttünk lévő világ nem is tud rólunk, és nem is törődik azzal, hogy létezünk.
  • Amikor kevés vagy semmilyen különbséget sem tudunk hozni a körülöttünk lévő világi környezetünkbe.
  • Amikor már nem ég a tűz a szívünkben, a házasságunkban és a gyülekezetünkben.
  • Amikor már vakok vagyunk a saját hiányosságainkra, és úgy gondoljuk, hogy nekünk aztán egyáltalán nincs szükségünk ébredésre! (N.L. DeMoss)

ENGLISH: 

WE NEED REVIVAL . . .

-when we do not love Him as we once did.

-when earthly interests and occupations are more important to us than eternal ones.

-when we would rather watch TV and read secular books and magazines than read the Bible and pray.

-when church dinners are better attended than prayer meetings.

-when concerts draw bigger crowds than prayer meetings.

-when we have little or no desire for prayer.

-when we would rather make money than give money.

-when we put people into leadership positions in our churches who do not meet scriptural qualifications.

-when our Christianity is joyless and passionless.

-when we know truth in our heads that we are not practicing in our lives.

-when we make little effort to witness to the lost.

-when we have time for sports, recreation, and entertainment, but not for Bible study and prayer.

-when we do not tremble at the Word of God.

-when preaching lacks conviction, confrontation, and divine fire and anointing.

-when we seldom think thoughts of eternity.

-when God’s people are more concerned about their jobs and their careers, than about the Kingdom of Christ and the salvation of the lost.

-when God’s people get together with other believers and the conversation is primarily about the news, weather, and sports, rather than the Lord.

-when church services are predictable and “business as usual.”

-when believers can be at odds with each other and not feel compelled to pursue reconciliation.

-when Christian husbands and wives are not praying together.

-when our marriages are co-existing rather than full of the love of Christ.

-when our children are growing up to adopt worldly values, secular philosophies, and ungodly lifestyles.

-when we are more concerned about our children’s education and their athletic activities than about the condition of their souls.

-when sin in the church is pushed under the carpet.

-when known sin is not dealt with through the biblical process of discipline and restoration.

-when we tolerate “little” sins of gossip, a critical spirit, and lack of love.

-when we will watch things on television and movies that are not holy.

-when our singing is half-hearted and our worship lifeless.

-when our prayers are empty words designed to impress others.

-when our prayers lack fervency.

-when our hearts are cold and our eyes are dry.

-when we aren’t seeing regular evidence of the supernatural power of God.

-when we have ceased to weep and mourn and grieve over our own sin and the sin of others.

-when we are content to live with explainable, ordinary Christianity and church services.

-when we are bored with worship.

-when people have to be entertained to be drawn to church.

-when our music and dress become patterned after the world.

-when we start fitting into and adapting to the world, rather than calling the world to adapt to God’s standards of holiness.

-when we don’t long for the company and fellowship of God’s people.

-when people have to be begged to give and to serve in the church.

-when our giving is measured and calculated, rather than extravagant and sacrificial.

-when we aren’t seeing lost people drawn to Jesus on a regular basis.

-when we aren’t exercising faith and believing God for the impossible.

-when we are more concerned about what others think about us than what God thinks about us.

-when we are unmoved by the fact that 2.5 billion people in this world have never heard the name of Jesus.

-when we are unmoved by the thought of neighbors, business associates, and acquaintances who are lost and without Christ.

-when the lost world around us doesn’t know or care that we exist.

-when we are making little or no difference in the secular world around us.

-when the fire has gone out in our hearts, our marriages, and the church.

-when we are blind to the extent of our need and don’t think we need revival. (N.L. DeMoss)

Forrás/Source: http://samuelatgilgal.wordpress.com/2012/05/19/revival/ and http://www.gracegems.org/3/we_need_revival.htm Ford.: wordwatcherdawn

Ébredésre van szükségünk! (The Need For Revival by N. L. DeMoss )” bejegyzéshez ozzászólás

  1. After reading this… I have come to the conclusion that we all need revival! Woe unto all of us for taking our blessings from Him and our responsibilities before HIm for granted.

    Thank you for choosing this posting to place on your blog. Lord bless you!

  2. Visszajelzés: Hívő testvérem, legfőbb ideje, hogy felébredj! (High Time To Awake Out Of Sleep by Robert Murray M’Cheyne) « Fókuszban az Ige/The Word in Focus

Comments/Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s