(MÁR RÉG) ITT VAN AZ IDEJE EGY KARIZMATIKUS REFORMÁCIÓNAK (It’s (Past) Time for a Charismatic Reformation)

— J. Lee Grady

 

Miközben tisztelettel megemlékezek a Reformáció Napjáról, van néhány változtatási javaslatom, amelyeket ezúton kiszögezek a ‘Wittenbergi templom’ ajtajára.

Már jóval a „Foglald el a Wall Street-et” demonstrációk előtt Luther Márton a történelem legfontosabb tiltakozásával lépett a világ színpadára. Szembeszállt a Római Katolikus Egyházzal, ami – pénz megfizetése ellenében – az embereknek bűnbocsánatot és korai kimenekülést ígért a tisztítótűzből. Így 1517. október 31-én Luther kiszögezte a kifogásainak hosszú listáját a templom ajtajára Wittenbergben, Németországban.

Luther híres 95 pontját latinról németre fordították, és külföldön is terjesztették. Mint egy korabeli Jeremiás, Luther bátran felvetett olyan kérdéseket, amelyeket addig senki, és kihívást intézett a pápához, aki állítólag tévedhetetlen volt. Ezen a bátor szerzetesen keresztül a Szent Szellem meggyújtotta a Protestáns Reformáció tüzét, és helyreállította a kegyelem tanát a romlott, vallásos, rendellenesen működő, politikailag motivált, és szellemileg halott egyházban.

Én ugyan nem vagyok Luther, de egyre jobban tudatában vagyok annak, hogy a mai, úgynevezett “Szellemmel betöltött” gyülekezeteink ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint amelyekkel a Katolikus Egyház 1500-ban szembetalálta magát. Nekünk nincsenek ugyan „bűnbocsátó céduláink”, de vannak maratoni, pénzgyűjtésre ‘szakosodott’ TV-s műsoraink. Nincsenek pápáink, de vannak szuperapostolaink. Mi nem támogatunk egy érinthetetlen papságot – de odaadjuk a pénzünket olyan evangélista hírességeknek, akik saját repülőgép-parkkal rendelkeznek.

Tiszteletemet kifejezve a Reformáció Napját illetően, felajánlom a saját listámat a szükséges reformokról a karizmatikus mozgalomban. Mivel ezt nem tudom kiszögezni a Wittenbergi templom ajtajára, ezért az interneten keresztül terjesztem. Légy szabad, hogy továbbküldd azt.

1. Reformáljuk meg a teológiánkat. A Szent Szellem a Szentháromság harmadik személye. Ő Isten és szent. Ő nem egy “dolog”. Ő nem egy paca, valamilyen ‘erő’, vagy egy ‘belső energia’. Abba kell hagynunk, hogy manipuláljuk Őt, parancsolgatunk Neki, és ide-oda dobáljuk Őt.

2. Térjünk vissza a Bibliához. Isten Igéje kell, hogy egyedüli alapja legyen a keresztyén gyakorlatnak. Bármely drámai megtapasztalást, függetlenül attól, hogy az szelleminek tűnik, meg kell vizsgálni az Ige által, és a szellemek megkülönböztetésének ajándékával. Látások, álmok, próféciák és az angyalokkal való találkozások összhangban kell, hogy legyenek a Szentírással. Ha nem vizsgáljuk meg azokat, végső soron szélesre tárjuk az ajtót a megtévesztés előtt.

3. Igenis van helye a személyes felelősségnek. Nekünk karizmatikusoknak abba kell hagynunk, hogy mindenért a démonokat hibáztassuk. A probléma nagyon gyakran az emberekkel van.

4. Álljunk le a játszadozásokkal. A szellemi harc egy valóság, azonban mi nem úgy fogjuk megnyerni a világot Jézus számára, hogy csak démoni fejedelemségekre kiabálunk folyton. Imádkoznunk kell, hirdetni kell az Igét és állhatatosan kitartani, hogy meglássuk a végső győzelmet.

5. Állítsuk le az ostobaságokat. Azokat az embereket, akik megütnek, arcul csapnak vagy meglöknek másokat imádkozás közben, meg kell kérni arra, hogy üljenek le a helyükre, míg megtanulják azt, hogy a szelídség a Szent Szellem egyik gyümölcse.

6. Legyen vége minden szellemi kizsákmányolásnak. Keresztyén TV szolgálatoknak abba kell hagyniuk minden manipulatív adománygyűjtő mesterkedést. Nem szabad teret adnunk  olyan szolgálattevőknek, akik furcsa kijelentéseket tesznek természetfeletti módon visszatérülő beadakozott pénzekről, különösen, amikor elferdítik a Szentírást, adakozásra vonatkozó időkorlátokat szabnak meg, és kihasználják a szegényeket.

7. Lejárt a Magányos Vándorok kora. Azok, akik azt állítják, hogy Isten szolgái – legyenek bár utazó evangélisták, helyi pásztorok vagy szolgálatok vezetői –, kell, hogy elszámoltathatók legyenek más vezetők felé. Azokat, akik megtagadják az engedelmességet az életüknek Isteni rendje szerinti fegyelmezésére vonatkozóan, helyre kell igazítani.

8. Le kell leplezni a tisztátalanságokat. A gyülekezeteknek el kellene kezdeni az utazó szolgálók hátterének megvizsgálását. Le kell leplezni és nyilvánosságra kell hozni mint szélhámosokat, illetve messziről kerülni kell azokat a szolgálattevőket, akik eltusolják a bűnügyi nyilvántartásban való szereplésüket; akik hazudnak a múltbeli házasságaikat illetően; akik nőket használnak ki; s akik megtagadják a gyermektartás fizetését – ha ezek az emberek nem hajlandóak megtérni ezekből.

9. Abba kell hagynunk a kenet megjátszását. Isten Ő Isten, és Neki nincs szüksége a mi “segítségünkre”, hogy nyilvánvalóvá tegye Magát. Ez azt jelenti, hogy nem szórunk csillogó port magunkra, hogy azt sugalljuk, hogy Isten dicsősége rajtunk van; és nem rejtünk el hamis ékköveket a padlón, hogy bebizonyítsuk azt, hogy ‘hű, de kenet alatt vagyunk’; és nem húzunk elő az ingujjunkból csirketollakat, hogy úgy tűnjön, angyalok vannak a helyiségben. Ez a Szent Szellem meghazudtolása.

10. Térjünk vissza a tisztasághoz. Elég volt már a botrányokból. A karizmatikus gyülekezeteknek ki kell alakítani egy rendszert a bűnökben elbukott szolgálók biblikus helyreállására. Azok, akik erkölcsi okok miatt buktak meg, helyreállhatnak, de alá kell vetni magukat egy gyógyulási folyamatnak, ahelyett, hogy a pulpitushoz való azonnali visszatérést hajszolnák.

11. Alázatosságra van szükségünk. Azok a szolgálók, akik hírességnek kijáró bánásmódot, bőséges fizetést igényelnek, címekhez ragaszkodnak, vagy másoktól való tartózkodó magatartást mutatnak, a szellemi büszkeség bűnébe estek.

12. Nincsenek többé “nagyfőnökök”. Az apostolok Krisztus rabszolgái és kell, hogy az alázatosság legfeddhetetlenebb példaképei legyenek. Az igazi apostolok nem gyakorolnak felülről-lefelé irányuló – hierarchikus – hatalmat az egyház felett. Ők alulról felfelé szolgálják az egyházat, mint igazi szolgák.

13. Sose tulajdoníts nagyobb fontosságot az ajándékoknak, mint a jellemnek. Azok, akik a prófétálás, a gyógyítás, a csodatevés területén működnek, szintén be kell mutatniuk a Szellem gyümölcseit. S bár továbbra is bátorítjuk a nyelveken szólás ajándékának gyakorlását, figyeljünk arra, hogy azt ne úgy kezeljük, mint a felsőbbrendűség jelvényét. A világnak elsősorban a szeretetünket kell látnia, és nem a glosszoláliánkat (nyelveken szólásunkat) hallgatnia.

14. A prófétáknak elszámoltathatóknak kell lenni. Azoknak, akik megtagadják a felelősség felvállalását a téves állításaikért, ne adj szolgálati lehetőséget. Azok a “próféták” pedig, akik erkölcstelen életet élnek, nem érdemlik meg, hogy nyilvánosan szólhassanak.

15. A valóban fontos dolgok legyenek a valóban fontos dolgok. A Szent Szellem kenetének célja az, hogy felhatalmazzon bennünket, hogy elérjünk másokat. Ma egy keresztútnál állunk: vagy maradunk az útról letérve, a karizmatikus látványosságok által szórakozva, vagy belevetjük magunkat az evangelizálásba, gyülekezetplántálásba, missziókba, tanítványképzésbe, és könyörületességi szolgálatokba, amelyek célja a szegények megsegítése, és a harc az igazságtalanságok ellen. Azok a gyülekezetek, amelyek felölelik, elfogadják ezt az Új Reformációt, valóban azokra a dolgokra fognak majd koncentrálni, amelyek Isten szemében prioritást élveznek.

 

Forrás: http://www.johnthebaptisttv.com/ Eredeti forrás: http://www.charismamag.com/index.php/fire-in-my-bones/32051-its-past-time-for-a-charismatic-reformation

Fordította: Abonyi Sándor. Bejegyezte: wordwatcherdawn

Comments/Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s