Gyere az evangélium jó, öreg kútjához! (Come Around The Old Gospel Well by Thomas De Witt Talmage)

gemeskut1

Thomas De Witt Talmage (1832–1902)

talmage1

Thomas De Witt Talmage (1832–1902)

Jöjjünk most mindannyian az evangélium jó öreg kútjához! Közületek sokan úgy léptetek be ma reggel e gyülekezeti ajtón, hogy nagyon nehéz terheket cipeltek. Nem tudom, melyek ezek a terhek – még csak találgatni sem tudok; de észrevettem, hogy néhányan, ahogyan ide bejöttetek ma reggel, szomorúnak tűntetek. Lehet, hogy valami családi jellegű probléma nyomaszt titeket, melyet nem tudtok elmondani senkinek. Mily sokatoknak nehezedik súlyos teher a vállára és szívére!

Gyertek hát e kúthoz; tegyétek le csomagotokat melléje. Jákób kútja annak idején mintegy 30 méter mély volt, és sziklákon át lett kivájva; de az evangéliumnak e kútja olyan mély, mint az örökkévalóság, és magának az Isten Fiának a szívén keresztül vájatott ki. Azt a másik kutat ásók segítségével lapátolták ki; ezt lándzsa nyitotta meg.

Emlékeztek-e még a régi, vidéki gémeskutakra, melyeket két darab fából készítettek? Az egyik fát a földbe rögzítették, és azon keresztülfektettek egy másik, hosszú rudat, amit aztán mi, gyermekek, jól megragadtunk, lefelé húztunk, mígnem a vödör belesüllyedt a vízbe, megtelt, és mi aztán kihúztuk.

Hasonlóan, Jézus keresztje is két darab fából áll. Megfogom hát most az egyiket, és erősen lerögzítem, közel eme jó öreg kúthoz; majd általvetem rajta a másik, hosszabb darabot, melyet aztán az imádságommal jól megragadok és lehúzok, mígnem a vödör feneket ér, elérve a Megváltó könnyeit és fájdalom-nyögéseit. Ekkor felhúzom, és lám, a vödör túláradásig tele van azzal a frissen tajtékzó, bőséges, csillogó vízzel – melyből, ha valaki iszik, soha meg nem szomjazik többé!

„Szent véred drága forrásához,
megtestesült Istenem, jövök most sietve;
hadd moshassam le itt szennyfoltos szívemet,
mélyen sötétlő bűneimet.

Bűnös, gyenge, erőtlen féregként
szerető karjaidba zuhanok;
legyél nékem erőm és igazságom,
– mindenem, drága Úr Jézusom!”

(Isaac Watts)

ENGLISH:

Let us come around the old Gospel well. A good many of you came in these doors this morning carrying a very heavy burden. I do not know what it is—I can not guess what it is; but I noticed some of you, when you came in this morning, looked sad. It may be a home trouble you can not tell any body. How many have burdens on your shoulders and on your hearts!

Come to the well; put down the pack right beside the well. Jacob’s well was one hundred feet deep, and cut through the rock; but this Gospel well is deep as eternity, and it is cut right down through the heart of the Son of God. Shovels opened that other well; spears opened this.

You remember the old well-sweep in the country was made out of two pieces—one planted in the ground, and on it was swung a long beam, which we laid hold of in our boyhood and brought downward, and the bucket dipped into the water and came up full.

So the cross of Jesus is made out of two pieces. I take one piece and plant it close by this good old well, and then swing on it the long piece, and I lay hold of it with my prayer, and I pull it down until the bucket strikes the bottom of the Saviour’s groans and the Saviour’s tears, and then I fetch it up, bubbling, foaming, brimming, sparkling, with the water of which, if a man drink, he shall never thirst.

“To the dear fountain of thy blood,
Incarnate God I I fly:
Here let me wash my spotted soul
From crimes of deepest dye,

A guilty, weak, and helpless worm,
On thy kind arms I fall;
Be thou my strength and righteousness,
My Jesus and my all.”

– Isaac Watts

Source/Forrás: An excerpt from Thomas De Witt Talmage’s „Old Wells Dug Out”, page. 26. Source of illustration: here. Translated by/fordította: wordwatcherdawn

A legjobb fajta igehirdetés… (Preaching at its best…)

spurgeon in pulpit
Egy nap Charles H. Spurgeon egyik lelkes csodálója az egyik barátjával beszélgetett éppen, aki ezt mondta: „Még soha nem hallottam ezt az embert, de jövő vasárnap elmegyek a gyülekezetébe, és megnézem magamnak, valóban érdemel-e ilyen túlzott dicséretet.”
Amikor aztán visszatért az istentiszteletről, a barátja megkérdezte: „Nos, mit gondolsz róla?”
„Semmit – válaszolta a férfi. – Egyedül csak arra a hatalmas Megmentőre tudok gondolni, akit ez a prédikátor hirdetett.”
…Az emberek sokszor sokféleképpen vélekednek arról, milyen a jó prédikálás – de az igazán jó igehirdetés az, amelynek következtében a hallgatók „egyedül csak Jézust” látják.
Pál apostol utolsó utasítása Timóteushoz ez volt: ‘Hirdesd az Igét!” Mind a Biblia (Zsid. 4:12), mind pedig Jézus (Ján. 1:1, 14) Isten Igéjének van nevezve. Az egyik az írott Ige; a másik az élő Személy.

ENGLISH:

One day an enthusiastic admirer of Charles H. Spurgeon was conversing with a friend who said, “I have never heard this man, but I will go to his church next Sunday to find out whether he deserves such extreme praise.”
Upon his return from the service, his friend asked, “What do you think of him?”
“Nothing,” was the reply. “All I can think of is the great Saviour Whom the preacher proclaimed.”
People have their own ideas of good preaching, but great preaching is that which causes the hearers to see “Jesus only.”
The last charge Paul gave to Timothy was – “Preach the word.” Both the Bible (Heb. 4:12) and Jesus (John 1:1, 14) are called the Word of God. One is written; the other is the Person.

Source/Forrás: http://under-his-shadow.weebly.com/my-blog/category/charles%20spurgeon. Ford.: wordwatcherdawn

Lángra lobbanó szeretet! (Love Enkindled by Octavius Winslow)

Octavius Winslow (1808–1878)

kneeling at the cross1
„Szeretsz-é engem? És monda néki: Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy én szeretlek téged.” (Ján. 21:17)

Nincs más olyan hely, ahol a hívő mennyeibb inspirációt, erősebb és egészségesebb hajtóerőt kapna a Krisztus iránti szeretetét illetően – mint Jézus keresztje. A Golgota keresztje nem más, mint az isteni szeretet oltára – a szeretet legfenségesebb, legmeghatóbb és leginkább lenyűgöző megnyilatkozása. Az ember megváltásában az Isten tökéletességei közül egy sem annyira szembeötlő, páratlan és drága, mint az Ő szeretete. „Az Isten szeretet” – e szavak a mennyei fény eleven betűivel vésettek fel a keresztfára. Igaz, Jézus keresztjében ott láthatjuk az isteni igazságszolgáltatás félelmetes, komoly megnyilatkozását; az Úr szentségének ünnepélyes bemutatását; az igazság komoly győzelmét; és az erő lenyűgöző megmutatkozását – de a szeretet túlragyogja és felülmúlja mindezeket.

…Krisztus keresztjénél tudjuk leginkább bizonyítani azt, mennyire szorongatja szívünket az Úr szeretete. A Krisztusnak való, szent engedelmességünk és minden hűséges szolgálatunk nagy hajtóereje – a szeretet kell, hogy legyen. Isten azt akarja, hogy szívünk ugyanazzal az isteni indíttatással mozduljon Őfelé, mint amely az Úr szívét felénk fordította. „Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért.” Az Istennek való, fenntartások nélküli önátadásunk alapelve ez legyen tehát: „Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket”.

Vágyakozunk-e arra, hogy megérezzük a szeretet felettébb kiemelkedő, mindeneket megnyerő és megmozgató erejét? Jöjjünk hát a kereszt lábához; itt nyerhetünk erre inspirációt. Egyetlen, ennél alacsonyabb rendű motivációnak se engedjük, hogy hasson ránk. Vigyázzunk, nehogy a Krisztus iránti szeretetünket teljesen elnyelje és elveszítse az önszeretetünk, a teremtmények iránti, vagy valamely kedves bálvány iránti rajongásunk! Adjuk át szívünket a szeretet ama gyengéd, ám ellenállhatatlan erejének, amely Krisztus keresztjénél lobban lángra!

…Ülj le hát most itt, a kereszt lábánál – hiszen más nincs itt, csak szeretet – és bensődet újra áthatja a Megváltó iránti szeretet; és e gyengéd, ellenállhatatlan hullám kebelén megterem benned azon elhatározás, hogy a földi életed célja, öröme és koronája az Urad iránti engedelmesség, szolgálat és szenvedés lesz.

A szeretetet egyedül csak a szeretet oltáránál lehet újra lángra lobbantani. Nézz egyenesen Krisztus szeretetére, hogy mélyebb megértést nyerhess erről; hagyd el saját szereteted sekélyes vizeit és vesd bele magad az Ő szeretete mélységeibe; szíved tüzének fáklyáját gyújtsd meg annál a lángnál, amely a Golgotán ragyog – és többé már nem kételkedsz abban, hogy megvan-e benned a Krisztusban megvalósuló, Isten iránti szeretet; se nem ennek meghidegülésén fogsz keseregni, hanem mély érzelmességgel és egy, addig ismeretlen nyomatékkal fogod a menny édes visszhangjait felébreszteni e kiáltásoddal: „Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy én szeretlek téged!”

A szíved egyedül csak Krisztus keresztjénél tud tökéletessé válni a szeretetben. És bármi, ami ennél kevesebb, nem méltó arra, hogy célkitűzésed legyen! „És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne. Ezáltal lesz teljessé a szeretet közöttünk.” (1Ján. 4:16-17)

S azáltal, hogy ily módon tökéletessé váltál a szeretetben; megismerted és elhitted az igazságot, hogy Isten szeret téged – megszabadulsz a téged addig rabszolgaságban tartó félelemtől, ami már oly sok kínszenvedést okozott, és bensődet az isteni szeretet fénye teljesen betölti ragyogásával. És akkor, ó, mennyi gyönyörű szivárvány-sugár fogja a földi vándorlásod sötét esőfelhőit fényével keresztülhasítani! Csakis az Úr szeretetét fogod meglátni a megpróbáltatásaidban; szomorúságaidban; veszteségeidben; csakis mennyei Atyád szeretetét fogod észrevenni az Ő minden, veled kapcsolatos bánásmódjában – mert a szeretet szivárványa, amely Isten minden gyermeke felett boltívet alkot, körülvéve őket – ívével feléd is odahajol, és mosolyával elér téged. 

ENGLISH:

“Do you love Me?”  He said, “Lord, You know all things; You know that I love You.”  John 21:17

There is no place where the believer’s love to Christ receives a diviner inspiration, a stronger and more healthful impulse, than at the cross of Jesus. The cross of Calvary is the altar of divine love- it is love in its most sublime, most touching and impressive form. No perfection of God is so conspicuous, precious, and transcendent in the redemption of man as love. “God is love,” are words emblazoned upon the cross in letters of living light. It is true there was an awesome manifestation of justice, and a solemn display of holiness, and a stern vindication of truth, and an overwhelming demonstration of power in the cross of Jesus; but divine love outshone and eclipsed them all.

It is at the cross of Jesus we shall prove more intensely the constraining power of Christ’s love in our hearts. The great impelling motive of our holy obedience to Christ, and of all faithful service for Christ, is love. God would have our hearts moved towards Him by the same divine impulse that moved His heart towards us. “Herein is love, not that we loved God, but that He loved us, and sent His Son to be the propitiation for our sins.” This is to be the principle of our unreserved surrender to God- “The love of Christ constrains us.”

Desire we, then, to feel the all-commanding, all-persuasive, all-impelling power of love? Let us go to the foot of the cross and receive its inspiration there. Allow no motive to influence you lower than this. See that love to self, love to the creature, love for some fond idol is absorbed and lost in love to Christ. Yield your heart to the gentle yet irresistible force of love enkindled at the cross of Jesus.

…Sit down, then, close at the foot of the cross – for there is nothing but love there – and love to Christ will attain the ascendency; and, borne upon the bosom of its gentle, irresistible tide, obedience, service, and suffering for your Lord will be on earth your ambition, your joy and crown.

Love can only be enkindled at the altar of love. Look directly at the love of Jesus – get a more believing apprehension of His great love to you – leave the shallows of your own love, and descend into the depths of His love – light the torch of your affections at the flame which glows upon Calvary; and you then shall no more doubt the existence or lament the chill of your love to God in Christ, but, with a depth of feeling and a power of emphasis unknown before, you shall awaken the sweet echoes of heaven with your exclamation, “Lord, you know that I love you!”

It is only at the cross of Jesus that your heart will be perfected in love. And less than this is unworthy your aim. “We have known and believe the love that God has to us. God is love; and he that dwells in love, dwells in God, and God in him. Herein is our love made perfect.”

szivarvanyThus perfected in love, knowing and believing of a truth that God loves you, the slavish fear that has produced so much torment will be cast out, and the sunshine of love will fill your whole soul with its divine radiance. And oh, how many beauteous rainbows will then pencil the dark, watery clouds of your earthly pilgrimage! You will see nothing but love in your trials, nothing but love in your sorrows, nothing but love in your losses, nothing but love in all your Father’s dealings – for love’s rainbow, arching and encircling all the children of God, bends its smile on you.

Source/Forrás: http://www.gracegems.org/WINSLOW/Love%20at%20the%20Foot%20of%20the%20Cross.htm. Source of illustration: here. Ford.: wordwatcherdawn